Bérkalkulátor és bértábla 2019 >>> Számoljon velünk!

Nettó Bruttó Bérkalkulátor - Bértábla 2019

Bérkalkulátor, bérek, bérezés, fizetési fokozatok, közalkalmazotti bértábla 2019

2018. szeptember 09. - üdvözlöm

Bérkalkulátor, bérek, bérezés, fizetési fokozatok, bértábla 2019

Bértábla 2019: szociális bértábla, pedagógus bértábla, közalkalmazotti bértábla tervezet, új egészségügyi szakdolgozói bértábla 2019 >>>

A közalkalmazottat közalkalmazotti jogviszony alapján munkabér illeti meg. Ahhoz, hogy a munkakörnek megfelelő munkabér megállapításra kerüljön, a közalkalmazottat be kell sorolni.

Közalkalmazotti jogviszonyban dolgozókat ellátott munkakörük és közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idejüket figyelembe véve jogszabály alapján 10 fizetési osztályba és 14 fizetési fokozatba lehet besorolni. A fizetési osztályok a közalkalmazotti munkakörök ellátásához előírt iskolai végzettséget, állam által elismert szakképesítést, szakképzettséget, illetve doktori címet, tudományos fokozatot jelentik.A fizetési fokozatok, pedig az osztályokhoz tartozó 14 fokozatot, vagyis a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időtartamot jelentik. kozalkalmazotti_bertabla_2019.jpg

Változik az új bértábla mert, egy könyvtári dolgozó tavaly novemberben a munkaügyi bírósághoz fordult és azt kérte: semmisítsék meg a közalkalmazotti bértáblát.

Felsőfokú szaktanfolyami képesítéssel, 58 évesen, 35 évnyi szakmai tapasztalattal a háta mögött egy középfokú végzettségű pályakezdő bérét kapja az a könyvtári dolgozó, aki a méltatlan helyzetet megelégelve tavaly novemberben a munkaügyi bírósághoz fordult.

Azt kérte: semmisítsék meg a közalkalmazotti bértáblát. Az ítélet nem sokat váratott magára: az ügyet felkaroló Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) tájékoztatása szerint a bíróság nemrégiben alkotmánybírósági eljárást kezdeményezett az ügyben. Az indoklás szerint ugyanis az illetménytábla eredeti célja – a differenciálás, a közalkalmazotti pályán való előmeneteli lehetőség biztosítása – nem valósul meg, ez a funkcióvesztés pedig alaptörvény-ellenes helyzetet eredményez.

Az ügy hátterében az áll, hogy a közalkalmazotti illetménytáblát 2008-ban befagyasztották, holott azt éppen azért alkották meg 1992-ben, hogy - a végzettség és a pályán eltöltött idő szerint - jól átlátható, kiszámítható megélhetést biztosítson a közszférában dolgozóknak. A bértábla alapilletményei tehát 10 éve változatlanok, a minimálbért és a garantált bérminimumot viszont az utóbbi két évben jelentősen megemelték, emiatt pedig egymásra csúsztak a fizetések. Jelenleg a közalkalmazotti bértábla fizetési fokozatainak 71 százalékában alacsonyabbak az alapilletmények, mint a minimálbér vagy a garantált bérminimum.

Mivel azonban a garantált bérminimumot a legalább középfokú végzettséget előíró állásoknál kötelező megfizetni, a bírósághoz forduló dolgozó alapbérét januártól 55 232 forinttal ki kellett egészíteni, az így lett 180 500 forint. Csakhogy az intézetben dolgozó munkatársainak 77 százaléka is ugyanennyit kap – még azok is, akik néhány éve doktori fokozatot szereztek. Vagyis esetükben a bértábla egyáltalán nem veszi figyelembe, hogy milyen végzettséggel, és hány éve dolgoznak a pályán. A bérminimumon felüli kategóriákba eső kollégák alapbérét viszont továbbra is differenciálja a bértábla a végzettség és a pályán eltöltött idő szerint.

Ez a megkülönböztetés nemcsak méltatlan, hanem diszkriminatív is – véli Földiák András, a SZEF elnöke, aki ezért bízik az Alkotmánybíróság pozitív döntésében. A tét nem kicsi. A SZEF számításai szerint a próbaper megnyerése esetén 200 ezer szociális munkás, egészségügyi, illetve iskolai műszaki és adminisztratív dolgozó, könyvtáros léphet fel az állammal szemben több milliárd forintnyi elmaradt bért követelve.

A munkáltatónak a közalkalmazott besorolásánál elsősorban azt kell rögzítenie - a kinevezési okmányban -, hogy a közalkalmazottat milyen feladatra alkalmazza, milyen munkakörben foglalkoztatja és e munkakör ellátása milyen képesítés meglétét támasztja követelményként, ugyanis a közalkalmazotti besorolás lényege, hogy a közalkalmazottat mindenféleképpen a munkakörhöz előírt iskolai végzettség, szakképesítés, stb. alapján kell besorolni az adott fizetési osztályba.

Tíz fizetési osztályba sorolhatják be a közalkalmazottakat az előzőekben említett végzettség alapján. A fizetési osztályokat a magyar abc első 14 betű nagybetűs formája jelöli, így: A, B, C, D, E, F, G, H, I, J.

"A" fizetési osztályba sorolják azokat a munkaköröket, amelyek ellátása:

- az általános iskola 8. évfolyamának elvégzését,

- vagy az általános iskola 8. évfolyamának elvégzését nem igénylik.

"B" fizetési osztályba sorolják azokat a munkaköröket, amelyek ellátása:

- az általános iskola 8. évfolyamának elvégzésére épülő szakképesítést, vagy

- alapműveltségi vizsga - azaz a 10. évfolyam követelményeinek teljesítése után letehető vizsga - meglétét igénylik.

"C" fizetési osztályba soroljuk azokat a munkaköröket, amelyek ellátása:

- az általános iskola 8. évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítésre épülő szakképesítést,

- alapműveltségi vizsga - azaz a 10. évfolyam követelményeinek teljesítése után lerakható vizsga - meglétére épülő szakképesítést,

- a középiskola utolsó évfolyamának - tehát nem az érettségi vizsga letételét - elvégzését igénylő szakképesítést,

- valamint a középiskolai végzettség meglétét igényli.

"D" fizetési osztályba soroljuk azokat a munkaköröket, amelyek ellátása:

- alapműveltségi vizsgát igénylő szakképesítésre épülő szakképesítést,

- a középiskola utolsó évfolyamának meglétét igénylő szakképesítésre épülő szakképesítést,

- középiskolai végzettségre épülő szakképesítést igényel.

"E" fizetési osztályba soroljuk azokat a munkaköröket, amelyek ellátása:

- középiskolai végzettséget igénylő akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképesítést,

- nem állami főiskolai, egyetemi végzettséget tanúsító szakképesítést igényel

"F" fizetési osztályba soroljuk azokat a munkaköröket, amelyek ellátása:

- főiskolai végzettséget és szakképezettséget igényel.

"G" fizetési osztályba soroljuk azokat a munkaköröket, amelyek ellátása:

- főiskolai végzettséget és szakképzettséget és az adott munkakörre vonatkozó jogszabály alapján egyéb szakvizsga letételét vagy a szakvizsgával egyenértékű elismert vizsgát igényel.

"H" fizetési osztályba soroljuk azokat a munkaköröket, amelyek ellátása:

- egyetemi végzettséget és szakképzettséget, vagy

- főiskolai végzettséget és szakképzettséget, valamint ehhez a végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó tudományos fokozatot igényel.

"I" fizetési osztályba soroljuk azokat a munkaköröket, amelyek ellátása:

- egyetemi végzettséget és szakképzettséget, valamint adott munkakörre vonatkozó jogszabály alapján egyéb szakvizsga letételét vagy a szakvizsgával egyenértékű elismert vizsgát, vagy

- egyetemi végzettséget és szakképzettséget, valamint 1984. szeptember 1-je előtt szerzett - doktori cselekménnyel szerzett - egyetemi doktori cím, vagy

- egyetemi végzettséget és szakképzettséget, valamint 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozatot igényel.

"J" fizetési osztályba soroljuk azokat a munkaköröket, amelyek ellátása:

-egyetemi végzettséget és szakképzettséget és tudományos fokozat meglétét, vagy

- egyetemi végzettséget és szakképzettséget és mester fokozat (DLA) meglétét, vagy

- egyetemi végzettséget és szakképzettséget és s Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hazai rendes és levelező tagságának (akadémiai doktori cím) fennálltát igényli.

Második lépésben a munkáltatónak vizsgálnia kell azt, hogy a közalkalmazott rendelkezik-e a munkakör betöltéséhez előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, stb., s ha igen milyen szintű az.

Példának vegyünk egy közalkalmazottat, aki szociális szolgáltatás keretében gondozói tevékenységet fog ellátni, s ehhez középiskolai érettségivel, valamint ápolói végzettséggel rendelkezik. A jogszabályok alapján gondozói tevékenységet ellátó közalkalmazottat az A,B,C és D fizetési osztályokba lehet besorolni. De példánkban ennek a közalkalmazottnak középiskolai végzettséget igazoló bizonyítványa van, illetve szakképesítése, így őt - mivel a jogszabály kiköti - a legmagasabb iskolai végzettsége alapján sorolják be, mégpedig a "D" fizetési osztályba, elismerve azt is, hogy szakképesítését nem tanfolyamon, vagy munka melletti nem iskolarendszerű képzésben szerezte meg.

Fontos megjegyezni azt, hogy a besorolásnál nem számít az, hogy a közalkalmazott hány egyetemi, főiskolai oklevéllel, középiskolai bizonyítvánnyal rendelkezik, s abban hány szakképesítés vagy szakképzettség szerepel. Mindig csak és kizárólag az adott munkakör betöltéséhez szükséges képesítést kell figyelembe venni, az alapján kell besorolni az adott alkalmazottat. Ha az adott munkakört kétféle szintű végzettséggel lehet betölteni (például főiskolai és egyetemi végzettséggel is) és a közalkalmazottnak a magasabbik szintű képzettsége van meg, azt kell figyelembe venni, s az alapján kell őt besorolni.

 

 

-          Közalkalmazotti jogviszony (főállású)
-          Közalkalmazotti munkaviszony (részmunkaidős)

Az közalkalmazottak egyedi bérpótlék számítása szükségessé tette egy új jövedelem tulajdonság bevezetését: amely „Illetménypótlék alapból számolt (%)” megnevezéssel található a törzsben. Ebben az esetben a program automatikusan a törvényben meghatározott illetménypótlék alapból számolja a foglalkoztatott egyéb jövedelmeknél megadott százalékos mértékkel a bérpótlék összegét.

Továbbá a Jogviszonyok/Munkaügyi adatok/Szabadság és pihenőidő nyilvántartás opció új sorokkal bővült: közalkalmazott fizetési szabadságának pótszabadsága, és vezető megbízású közalkalmazott  pótszabadsága,és oktató/nevelő munkát végző közalk. pótszabadsága.

Közalkalmazotti foglalkozási viszony kiválasztása után a program lehetőség biztosít a közalkalmazotti bértábla alapján történő jövedelem rögzítésére, a Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelem juttatások pontban.

A minimálbér így változott >>>

Jogi háttér 2019:

A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere

  1. § E törvény biztosítja a közalkalmazott számára a közalkalmazotti pályán való előmenetel lehetőségét.

BH1997. 423. Ha az iskolának az egyház tulajdonába adása, illetőleg vétele során az állam és az egyház abban állapodik meg, hogy a pedagógusok illetményének meghatározására, a jogviszonyuk jellegétől függetlenül, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény az irányadó, e megállapodást az iskola vezetője nem vitathatja annak alapján, hogy a munkaszerződésben a jogutódlást kifejezetten kizárta [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 60-78. §-ai, 1993. évi C. tv. 2-6. §-ai].

Figyelemmel a közalkalmazottak által ellátott, az egész társadalom szempontjából nélkülözhetetlen közfunkciókra a Kjt. sajátos kedvezményeket biztosít e munkavállalói csoport részére. E kedvezmények közé tartozik - a finanszírozási nehézségek és korlátok ellenére - a közalkalmazottak illetmény-előmeneteli rendszere, amely jogi eszközökkel garantálja a közalkalmazottaknak a díjazásban történő előmenetelét. Szemben a versenyszférával, ahol döntően a piaci viszonyok alakulásától függ a munkavállalók helyzete a törvény által garantált előmeneteli rendszer - a költségvetési korlátok ellenére - jelentős biztonságot nyújt a közalkalmazottaknak. Ennek megfelelően a Kjt. - összhangban a nemzetközi megállapodásokkal is - megteremti a közalkalmazotti pályán történő előmenetel lehetőségét (Kjt. 60. §).

  1. § (1) A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak:
  2. a) az „A” fizetési osztályba
  3. aa) a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakör,
  4. ab) az alapfokú iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;
  5. b) a „B” fizetési osztályba

ba)

  1. bb) az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;
  2. c) a „C” fizetési osztályba
  3. ca) a „B” fizetési osztály bb) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör,

cb)

  1. cc) a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,
  2. cd) a középiskolai végzettséghez kötött munkakör;
  3. d) a „D” fizetési osztályba
  4. da) a „C” fizetési osztály cb)-cc) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör,
  5. db) a középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;
  6. e) az „E” fizetési osztályba
  7. ea) az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör,
  8. eb) a középiskolai végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör;
  9. f) az „F” fizetési osztályba

a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör;

  1. g) a „G” fizetési osztályba

a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör;

  1. h) a „H” fizetési osztályba
  2. ha) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör,
  3. hb) a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és ehhez az oklevélhez kapcsolódó tudományos fokozat;
  4. i) az „I” fizetési osztályba
  5. ia) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör,
  6. ib) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmény alapján szerzett egyetemi doktori cím, vagy egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél és 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozat (dr.univ.);
  7. j) a „J” fizetési osztályba
  8. ja) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és a felsőoktatásról szóló törvény szerinti tudományos fokozat,
  9. jb) a Magyar Tudományos Akadémia hazai rendes és levelező tagsága, az akadémiai doktori cím.

(2) Az (1) bekezdésben említett iskolai végzettséget, illetve szakképesítést, szakképzettséget a közoktatási, a szakképzési és felsőoktatási törvényekben használt fogalmakkal azonosan kell értelmezni.

(3) A miniszter határozza meg az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket, az ezek betöltéséhez az (1) bekezdésben foglaltakat meghaladóan szükséges képesítési és más többletkövetelményeket, az egyes munkakörökhöz kapcsolódó elnevezéseket, továbbá az (1) bekezdés g) és i) pontjával összefüggésben a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgával egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevelek körét.

(4) A miniszter jogszabályban rendelkezhet az (1) és (3) bekezdésben foglaltak alól indokolt esetben lehetséges felmentésről. A felmentéssel egyidejűleg elő kell írni a szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven belüli megszerzését. Nem számítható be az ötéves határidőbe mindazon időtartam, amelyet a gyakornoki időnél figyelmen kívül kell hagyni.

(5) A miniszter jogszabályban rendelkezhet az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség megszerzése alóli végleges mentesítés szabályairól, továbbá a megszűnt oktatási intézményekben szerzett iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek a fizetési osztályokkal összefüggésben történő minősítéséről.

BH2002. 162. I. A közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 61. § (1) bek., 63. § (1) bek.].

BH1999. 277. Iskolagondnok munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott az egyéb munkakörbe tartozó gazdasági dolgozó, aki a jogszabály szerint az e munkakörön belül - figyelemmel az iskolai végzettségére is - a gazdasági fizetési osztályok valamelyikébe sorolható be [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 61. §, 63. § (1) bek., 3/1997. (I. 15.) Korm. r.-tel módosított 138/1992. (X. 8.) Korm. r. mell. I. rész].

BH1997. 423. Ha az iskolának az egyház tulajdonába adása, illetőleg vétele során az állam és az egyház abban állapodik meg, hogy a pedagógusok illetményének meghatározására, a jogviszonyuk jellegétől függetlenül, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény az irányadó, e megállapodást az iskola vezetője nem vitathatja annak alapján, hogy a munkaszerződésben a jogutódlást kifejezetten kizárta [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 60-78. §-ai, 1993. évi C. tv. 2-6. §-ai].

BH1995. 611. Ha a pedagógus egynél több felsőfokú végzettséggel rendelkezik, azonban a tantárgy vagy tantárgyak általa történő oktatásához elegendő az egyik felsőfokú végzettsége, kizárólag a több végzettségére figyelemmel nem követelheti az F fizetési osztályba sorolását [1993. évi C. tv. 3. §, 1992. évi XXXIII. tv. 61. § (1) bek.].

BH1995. 437. Ideggondozóban szakgondozó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak besorolási feltételei [1992. évi XXXIII. tv. 61. § (1) bek. b) pont, 63. § (3) bek. b) pont, 12/1976. (IX. 9.) EüM rend. 2. § (1) és (2) bek., 18/1992. (VII. 14.) NM rend.]

BH1995. 65. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek az 1993. december hó 19. napján hatályba lépett módosításáig az F fizetési osztályba kellett átsorolni azt a közalkalmazottat, akit a kiemelt, illetve felső közalkalmazotti osztályba soroltak be, és aki legalább hatévi közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel, valamint legalább két, a munkaköre ellátásához szükséges vagy azzal összefüggő felsőfokú végzettséggel, illetve felsőfokú iskolai végzettsége mellett posztgraduális képesítéssel vagy tudományos fokozattal rendelkezik [1992. évi XXXIII. tv. 61. § (1) bek., 63. § (1)-(6) bek., 87. § (1) és (2) bek., 1993. évi C. tv. 3. §].

Az 1997. évi költségvetésről szóló 1996. évi CXXIV. törvény 1997. február 1-jétől alapvetően megváltoztatta a közalkalmazottak besorolására vonatkozó szabályokat. Megszűntek a közalkalmazotti osztályok. A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz előírt iskolai végzettség, állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, illetve doktori cím, tudományos fokozat alapján tíz fizetési osztályra tagozódnak. Már a Kjt. 1996. évi módosítása során, a lefolytatott érdekegyeztető tárgyalásokon megegyezés született a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában arról, hogy 1997-től tíz fizetési osztályt és osztályonként tizennégy fizetési fokozatot tartalmazó illetménytáblázatot kell kidolgozni és bevezetni.

Az előbb említetteknek megfelelően a törvény szerint az A fizetési osztályba a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök, valamint az alapfokú iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítéshez kötött munkakörök tartoznak.

Felhívjuk a figyelmet arra hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt módosító 2007. évi C. törvény módosította a munkakörök B és a C fizetési osztályba sorolásának feltételeit. Eddig a B fizetési osztályba az alapműveltségi vizsgához kötött munkakörök, valamint az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakörök tartoztak. 2007. szeptember 1-jétől csak az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakörök tartoznak ide.

A C fizetési osztályba eddig a B fizetési osztálynál említett alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakörök, az alapműveltségi vizsgát igénylő szakképesítéshez kötött munkakörök, a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítéshez kötött munkakörök, valamint a középiskolai végzettséghez kötött munkakörök tartoztak. 2007. szeptember 1-jétől az alapműveltségi vizsgát igénylő szakképesítéshez kötött munkakörök már nem tartoznak e körbe.

A D fizetési osztályba a C fizetési osztálynál említett alapműveltségi vizsgát igénylő, illetve a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakörök, valamint a középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakörök tartoznak.

Az E fizetési osztályba az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakörök, valamint a középiskolai végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakörök tartoznak.

Az F fizetési osztályba a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakörök tartoznak.

A G fizetési osztályba a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakörök tartoznak.

A H fizetési osztályba az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör, valamint a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és ehhez az oklevélhez kapcsolódó tudományos fokozat tartozik.

Az I fizetési osztályba az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör, valamint az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmény alapján szerzett egyetemi doktori cím, vagy egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél és 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozat (dr. univ.) tartozik.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az új felsőoktatási törvény hatálybalépésére tekintettel 2006. március 1-jétől a J fizetési osztályba az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és a felsőoktatásról szóló törvény szerinti tudományos fokozat, valamint a Magyar Tudományos Akadémia hazai rendes és levelező tagsága, az akadémiai doktori cím tartozik [Kjt. 61. § (1)].

A fizetési osztályok megállapításánál a törvény - az előző szabályozással megegyezően - a közalkalmazott által betöltött munkakör képesítési követelménye szerinti képzettséget veszi alapul. Egyértelműbbé vált azonban az egyes képesítési kritériumok meghatározása, mivel a fizetési osztályokba történő besorolásra kizárólag az adott munkakörre előírt iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség alapján kerülhet sor. További garanciális szabályként a Kjt. előírja, hogy az iskolai végzettséget, illetve szakképesítést, szakképzettséget a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben, a szakképzésről szóló LXXVI. törvényben, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX: törvényben használt fogalmakkal szorosan kell értelmeznie a jogalkalmazóknak [Kjt. 61. § (2)].

A törvény a minisztereknek, az önkormányzati intézményeket érintő területeken, figyelemmel a Kjt. 85. § (4) bekezdésére a Kormánynak ad felhatalmazást arra, hogy meghatározzák az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket, az ezek betöltéséhez a Kjt. 61. § (1) bekezdésében foglaltakat meghaladóan szükséges képesítési többletkövetelményeket, az egyes munkakörökhöz kapcsolódó elnevezéseket, továbbá a G és I fizetési osztállyal összefüggésben a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgával egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevelek körét [Kjt. 61. § (3)].

Annak ellenére, hogy a vonatkozó jogszabályok egy részénél még nem került sor az új törvényi szabályozásnak megfelelő módosításokra - a jogalkalmazási munka segítése érdekében - feltétlenül szükségesnek tartjuk e szabályok rövid bemutatását:

  1. a) A közoktatási intézményekben jogszabály határozza meg, hogy melyek azok a felsőoktatási (egyetemi, főiskolai) szakirányú továbbképzések, amelyek keretében pedagógus-szakvizsgával egyenértékű oklevelet lehet szerezni. Besorolás tekintetében szakvizsgával egyenértékű továbbá a klinikai és a pedagógiai szakpszichológusi vizsga. Az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket a rendelet melléklete határozza meg. Amennyiben a pedagógus nem rendelkezik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-ának (1)-(4) bekezdésében és 30. §-ának (11) bekezdésében előírt felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, alkalmazására, foglalkoztatására és besorolására a közoktatásról szóló törvény 127-128. §-aiban meghatározottak szerint kerülhet sor [138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 12. §, melléklet].
  2. b) A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazathoz tartozó intézményekben a munkáltatónak az ágazati végrehajtási rendelet melléklete szerint kell eljárnia a közalkalmazott által betölthető egyes munkakörök megnevezésénél és fizetési osztályba sorolásánál. Amennyiben a közalkalmazott az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik, besorolásakor a felsőfokú szakképesítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni [257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 9. §, 2. melléklet].
  3. c) A központi költségvetési szervként működő kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél és kutatókat foglalkoztató egyes intézményeknél a közalkalmazottakat a Kjt. mellékletében meghatározott fokozatok és fizetési osztályok szerint kell besorolni. Kutatóprofesszor elnevezésű tudományos munkakörbe kell besorolni az Akadémia rendes és levelező tagját. A munkáltatónak tudományos tanácsadó elnevezésű munkakörbe kell besorolnia a Magyar Tudományos Akadémia Doktora címmel, vagy a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény felhatalmazás alapján az MTA Doktora címmel egyenértékűnek tekintett tudomány(ok) doktora tudományos fokozattal rendelkező személyt is. Emellett a munkáltató az előbb említett munkakörbe sorolhatja be a felsőoktatási törvény alapján habilitált személyt, valamint a nem akadémiai munkáltatónál - jogszabály vagy belső szabályzat alapján létrehozott intézményi tudományos tanács elbírálása alapján - azt a személyt, aki rendelkezik doktori fokozattal vagy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerint azzal egyenértékű tudományos fokozattal, a tudományos főmunkatársi besorolási feltételek teljesítésén túl az adott tudományterület olyan nemzetközileg elismert képviselője, aki folyamatosan kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejtett ki. Emellett a kutatásban szerzett tapasztalatai alapján alkalmas tudományos segédmunkatársak tudományos munkájának, valamint kutatási projektek vezetésére; idegen nyelven tart előadásokat és publikál.

Tudományos főmunkatárs elnevezésű munkakörbe kell besorolni a tudományos fokozattal és tudományos munkatárs vagy - felsőoktatási intézményben - azzal egyenértékű oktatói munkakörben szerzett legalább hatéves kutatói gyakorlattal rendelkező személyt, ha a kutatóintézet tudományos főmunkatársi minősítő eljárását

- akadémiai munkáltatónál létrehozott tudományos tanács,

- nem akadémiai munkáltatónál jogszabály vagy belső szabályzat alapján létrehozott intézményi tudományos tanács

elbírálása alapján sikerrel teljesítette, és alkalmas a tudományos segédmunkatársak tudományos munkájának irányítására, valamint arra, hogy idegen nyelven előadást tartson.

A munkáltatónak tudományos munkatárs elnevezésű munkakörbe kell besorolni a tudományos fokozattal rendelkező személyt, ha az előírt alkalmazási feltételnek megfelel.

Tudományos segédmunkatárs elnevezésű munkakörbe kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki a kutatómunkában irányítással vesz részt, és a felsőoktatási törvény szerinti doktorandusz vagy doktorjelölt jogviszonyt létesített.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a munkaköri besorolásoknál a kutatói gyakorlati idő csak abban az esetben vehető figyelembe, ha a közalkalmazott kutatói munkaterv szerint tevékenykedett és rendszeresen publikált. Ugyancsak fontos kiemelni, hogy a tudományos munkakörbe történő besoroláshoz legalább a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű végzettség és szakképzettség, illetve a felsőoktatási törvény szerinti mesterképzésben szerzett fokozat és szakképzettség szükségességét is előírja a jogszabály [49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet 12-13. §].

  1. d) A művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi intézményekben az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket és elnevezésüket a rendelet melléklete tartalmazza. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fizetési osztályba való besorolásnál az egyes kulturális közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről szóló 2/1993. (I. 30.) MKM rendeletet is alkalmazni kell [150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 14. §, 1. számú melléklet].
  2. e) A gazdasági ágazatban ellátandó közalkalmazotti munkaköröket és azok fizetési osztályba sorolását, valamint a besorolási előírásokat a rendelet melléklete határozza meg. Amennyiben a munkáltató a mellékletben nem szereplő munkakört sorol be, illetve ettől eltérő megnevezést használ, akkor a kinevezésnek a munkakör egyedi megnevezésén túl a melléklet szerinti munkaköri csoport elnevezést is tartalmaznia kell [44/1997. (III. 12.) Korm. rendelet 5. § (1)-(2), 1. számú melléklet].
  3. f) A testnevelés és sport területén az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket és a betöltésükhöz szükséges képesítési követelményeket a rendelet melléklete tartalmazza [89/1994. (VI. 8.) Korm. rendelet 6. §, melléklet].
  4. g) A helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes költségvetési intézményeknél az egyes közalkalmazotti osztályokba tartozó munkaköröket a rendelet melléklete tartalmazza [77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet 9. §, melléklet].
  5. h) Az igazságügyi és rendészeti területen, valamint a volt belügyi felelőségi körbe tartozó szerveknél az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket és a betöltésükhöz szükséges képesítési követelményeket a rendelet melléklete tartalmazza [62/1997. (XI. 7.) BM rendelet 9. §, 3. számú melléklet].
  6. i) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél az egyes közalkalmazotti fizetési osztályokba tartozó munkaköröket a rendelet melléklete tartalmazza. A munkakörök betöltéséhez a közalkalmazottnak a középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör és a középiskolai végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör kivételével az egyes fizetési osztályoknál meghatározott szintű szakirányú iskolai végzettséggel kell rendelkeznie [24/1992. (XII. 18.) FM rendelet 10-11. §, melléklet].
  7. j) A honvédségi közalkalmazotti munkakörök fizetési osztályokba sorolását, elnevezését a rendelet melléklete állapítja meg az állománytáblák kizárólag a melléklet szerinti munkaköri elnevezéseket tartalmazhatnak. A munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség minden esetben szakirányú képesítést jelent. A hadkiegészítő parancsnokságok főelőadó munkakörű közalkalmazottait az E fizetési osztályba kell besorolni, ha legalább középiskolai végzettséggel, tartalékos tiszti rendfokozattal és szaktanfolyammal rendelkeznek [25/1992. (XI. 25.) HM rendelet 15. §, 1. számú melléklet].
  8. k) A büntetés-végrehajtás szerveinél a közalkalmazotti munkakörök elnevezését, azok fizetési osztályba sorolását, a munkakörökhöz tartozó büntetés-végrehajtási szakmai képesítési követelményeket a rendelet melléklete tartalmazza. Az állományszervezési táblázatok kizárólag a rendelet melléklete szerinti munkaköri elnevezéseket tartalmazhatják. A munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség minden esetben szakirányú képesítést jelent [7/1993. (III. 9.) IM rendelet 8. §, melléklet].
  9. l) A környezetvédelmi és vízügyi területen működő költségvetési szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak által betölthető egyes munkaköröket, továbbá a közalkalmazotti munkakörök osztályba sorolását és megnevezését, valamint a képesítési többletkövetelményeket a rendelet melléklete tartalmazza [5/1993. (II. 27.) KTM rendelet 3. § (1), melléklet].
  10. m) A közlekedési ágazati irányítás alá tartozó költségvetési szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak által betölthető egyes munkaköröket, továbbá a közalkalmazotti munkakörök osztályba sorolását és megnevezését, valamint a képesítési többletkövetelményeket a rendelet mellékletei tartalmazzák [24/1992. (XII. 2.) KHVM rendelet 3. § (1), 2-5. számú melléklet].
  11. n) A Külügyminisztérium jóléti intézményeinél az egyes közalkalmazotti osztályokba tartozó munkaköröket és a betöltésükhöz szükséges képesítési követelményeket a rendelet melléklete tartalmazza. A munkakörök betöltéséhez a rendeletben foglalt felmentési, illetve mentesítési lehetőségek kivételével az egyes közalkalmazotti osztályoknál meghatározott szintű szakirányú iskolai végzettség szükséges [1/1993. (IX. 29.) KüM rendelet 7. § (1)-(2), melléklet].
  12. o) A szociális és munkaügyi miniszter felügyelete alá tartozó költségvetési intézményeknél az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket a rendelet melléklete állapítja meg. A munkáltatónak a melléklet szerinti felsorolásban nem szereplő munkakörök esetén az adott munkakört a mellékletben szereplő besorolási előírások alapján, a munkáltató által választott megnevezéssel, a megfelelő munkaköri csoportba kell besorolniuk. Amennyiben a munkáltató a mellékletben nem szereplő munkakört sorol be, illetve ettől eltérő megnevezést használ, akkor a kinevezésnek tartalmaznia kell a munkakör egyedi megnevezésén túl a melléklet szerinti munkaköri csoport megnevezést is [1/1993. (IV. 20.) MüM rendelet 12. §, 1. számú melléklet].
  13. p) A felsőoktatási intézményekben, amennyiben az adott felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata eltérően nem rendelkezik, a felsőoktatási intézményben tanári, az oktatói és kutatómunkát segítő és egyéb munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak fizetési osztályba sorolását és a besorolás képesítési feltételeit a rendelet melléklete határozza meg. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű szakképesítéssel rendelkező közalkalmazott besorolásakor, valamint a második és további szakképesítés figyelembevételekor a felsőfokú szakképesítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia a munkáltatónak [53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 7. § (1) és (3) bekezdés valamint melléklet].
  14. q) A kulturális közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési feltételeket, továbbá az egyes munkakörök betöltéséhez kapcsolódó többletkövetelményeket a rendelet melléklete tartalmazza. A közalkalmazotti besorolásnál főiskolai végzettségként kell figyelembe venni a zeneművészeti szakiskola (állami zenekonzervatórium) tanárképző tagozatán szerzett állami zenekonzervatóriumi, valamint a művészeti szaktanárképzőben szerzett oklevelet. A megnevezett szakképesítések a vonatkozó rendeletek szerint érvényesek. E szempontból is főiskolai végzettségként kell figyelembe venni a tanítóképző intézeti népművelő-könyvtáros, továbbá a tanítóképző főiskolai szakkollégiumi (könyvtáros, népművelő) oklevelet, valamint az oktatási miniszter 2/1976. (IX. 14.) OM rendelete alapján szerzett képzettséget [2/1993. (I. 30.) MKM rendelet 1-2. §, melléklet].
  15. r) A Professzorok Házában, az Oktatási Minisztérium Szolgáltató Intézményében, a Nemzeti Szakképzési Intézetben, a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Irodán, valamint az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságán a munkáltató az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket a végrehajtási rendelet melléklete alapján állapítja meg. Az olyan munkaköröket, amelyeket a rendelet melléklete nem tartalmaz, a munkáltatónak - a mellékletben szereplő besorolási előírások alapján - az általa választott megnevezéssel, a megfelelő munkaköri csoportba kell besorolnia. Amennyiben a melléklet valamely munkakörnél több fizetési osztályt jelöl meg, a közalkalmazottat a legmagasabb iskolai végzettsége, szakképzettsége alapján kell besorolni. Azokban az esetekben, amikor a jogszabály meghatározza a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, a közalkalmazottnak rendelkeznie kell az előírt képesítéssel [30/2000. (X. 11.) OM rendelet 11. §, 2. melléklet].
  16. s) Az egészségügyi miniszter ágazati irányító jogkörébe tartozó egészségügyi szolgáltatást nyújtó állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatott közalkalmazottak által betölthető egyes munkakörök megnevezését és fizetési osztályba sorolásuk feltételeit a rendelet melléklete tartalmazza. A háziorvosi, a házi gyermekorvosi, az alapellátást végző fogorvosi, valamint a háziorvosi ellátáshoz kapcsolódó önálló ápolási és egyéb egészségügyi tevékenységet végzők képesítési feltételeit a háziorvosi házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet tartalmazza [3/2001. (II. 20.) EüM rendelet 1. §, 2. § (1) és (5), valamint 1. számú melléklet.
  17. t) A pénzügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél az egyes fizetési osztályba tartozó munkaköröket, valamint a munkakörök elnevezését a rendelet melléklete tartalmazza. Ha a melléklet valamely munkakörnél több fizetési osztályt jelöl, az adott munkakör képesítési követelményéről a kinevezéskor a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. Fontos kiemelni, hogy amennyiben jogszabály meghatározza, hogy a munkakör milyen végzettséggel tölthető be, illetve van olyan szakképzettség, mely jogszabályi rendelkezés alapján a munkakör betöltésére képesít, a közalkalmazottnak ezzel a képzettséggel rendelkeznie kell [17/1993. (VI. 18.) PM rendelet 7. §, 2. számú melléklet].

A Kjt. továbbra is biztosítja az iskolai végzettség, illetve a szakképesítés, szakképzettség alóli felmentés lehetőségét. A törvény azonban egyértelműen rendezi, hogy a felmentésre csak a miniszter által kiadott jogszabályi keretek között kerülhet sor, így nincs lehetőség a miniszter egyedi döntésén alapuló felmentésre. A munkáltató kötelessége, hogy a felmentéssel egyidejűleg előírja a szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven belül történő megszerzését, amely időtartamba nem számítanak bele azok az időtartamok, amelyeket a gyakornoki időnél is figyelmen kívül kell hagyni [Kjt. 61. § (4)]. Az iskolai végzettség, illetve a szakképesítés, szakképzettség alóli felmentésre vonatkozó végrehajtási szabályok az alábbiakban foglalhatók össze:

  1. a) A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírás alól a felmentést határozott időre, de legfeljebb öt évre a munkáltató abban az esetben adhatja meg, ha a közalkalmazott a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy az adott munkakörre nem áll rendelkezésre olyan - a képesítési előírásoknak megfelelő képesítésű - személy, aki az adott munkakörre kinevezhető lenne és a közalkalmazott vállalja a képesítés megszerzését [257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 10. §].
  2. b) A központi költségvetési szervként működő kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél és kutatókat foglalkoztató egyes intézményeknél a képesítési és többletkövetelmények alóli ideiglenes felmentés iránti kérelmet a munkáltatói jogokat gyakorló vezető terjesztheti elő, és indokolt esetben a munkáltató szerv vezetője adhatja meg. Tudományos munkakörök esetén azonban nem adható felmentés [49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet 16. §].
  3. c) A művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi intézményekben legfeljebb egy ízben adható felmentés a munkakör betöltéséhez szükséges képesítés megszerzése alól - határozott időre -, ha az érintett munkavállaló a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy nem áll rendelkezésre olyan - képesítési előírásoknak megfelelő személy -, aki az adott munkakörbe kinevezhető lenne. Mindkét esetben a kinevezésre kerülő munkavállalónak vállalnia kell a hiányzó képesítés megszerzését. A felmentés időtartama nem haladhatja meg a képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányi idő másfélszeresét, de legfeljebb öt évet.

Könyvtáros, levéltáros, muzeológus, népművelő munkakörű dolgozó részére az előzőekben meghatározott felmentés csak abban az esetben adható meg, ha a közalkalmazott felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.

Közgyűjteményi és közművelődési intézményben magasabb vezető beosztást betöltő közalkalmazott részére felmentés nem adható, kivéve, ha az érintett személy a képesítés megszerzése érdekében a pályázat beadásának időpontjában már oktatásban vesz részt, illetve tanulmányainak megkezdéséhez az oktató intézmény felvételi nyilatkozatát megszerezte. E felmentés időtartama nem haladhatja meg a képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányi idő másfélszeresét, de legfeljebb öt évet [150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 15. §].

  1. d) A gazdasági ágazatban a rendelet mellékletében szereplő munkakörök betöltéséhez előírt képesítési követelmények alól abban az esetben adható ideiglenes felmentés, ha a közalkalmazott a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy ha nem áll rendelkezésre olyan - a képesítési előírásoknak megfelelő képesítésű - személy, aki az adott munkakörre kinevezhető lenne, és a kinevezendő közalkalmazott a kinevezésétől számított 2 éven belül megkezdi a tanulmányait és az adott képesítés szakmai és vizsgakövetelményeiben előírt képzési idő alatt vállalja a képesítés megszerzését. A munkáltatói jogkör gyakorlója adhatja meg - a képesítés megszerzéséhez előírt tanulmányi időtartamára - a képesítési előírások alóli felmentést [44/1997. (III. 12.) Korm. rendelet 5. § (3)-(4), melléklet].
  2. e) A testnevelés és sporttevékenységet ellátó állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél a munkakör betöltéséhez szükséges képesítés megszerzése alól - a magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazott kivételével - fel kell menteni a közalkalmazottat, ha a képesítés megszerzése érdekében szakirányú oktatásban vesz részt, vagy az intézmény rendelkezésére nem áll a képesítési előírásoknak megfelelő olyan személy, aki az adott munkakörbe kinevezhető, és a kinevezéskor a közalkalmazott vállalja az előírt képesítés megszerzését. A felmentés időtartama nem haladhatja meg a képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányi idő másfélszeresét, de legfeljebb öt év lehet [89/1994. (VI. 8.) Korm. rendelet 6. § (2)-(3)].
  3. f) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ágazati irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél a munkáltató szerv vezetője indokolt esetben felmentést adhat a közalkalmazottnak az előírt iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség alól. A közalkalmazott ebben az esetben köteles a munkakörére vonatkozó iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget öt éven belül megszerezni. A rendelet hatálybalépését követően (1992. XII. 26.) csak olyan személlyel létesíthető közalkalmazotti jogviszony, illetve csak olyan közalkalmazottnak adható magasabb vezetői és vezetői megbízás, aki az előírt iskolai és tanfolyami végzettséggel, illetve képesítéssel rendelkezik [24/1992. (XII. 18.) FM rendelet 12. § (1)-(2)].
  4. g) A honvédségnél foglalkoztatott munkavállaló részére a munkakör betöltéséhez szükséges képesítés megszerzése alól - határozott időre - felmentés akkor adható, ha az érintett személy a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy nem áll rendelkezésre olyan - a képesítési előírásoknak megfelelő - személy, aki az adott munkakörben kinevezhető lenne. Mindkét esetben a kinevezésre kerülő személynek vállalnia kell a hiányzó képesítés megszerzését. A felmentés megadására a munkáltatói jogkörrel rendelkező parancsnok jogosult [25/1992. (XI. 25.) HM rendelet 16. § (1), (3)].
  5. h) A büntetés-végrehajtás szerveinél a munkáltató a közalkalmazottat az adott munkakörre meghatározott képesítési követelmény alól a képesítés megszerzéséig felmentheti. A felmentési idő nem haladhatja meg az 5 évet [7/1993. (III. 9.) IM rendelet 9. §].
  6. i) A környezetvédelmi és vízügyi területhez tartozó költségvetési szerveknél a rendelet mellékletében meghatározott munkakörök betöltéséhez előírt képesítési követelmények alól abban az esetben adható felmentés, ha a közalkalmazott a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy nem áll rendelkezésre olyan, a képesítési előírásoknak megfelelő képesítésű személy, aki az adott munkakörre kinevezhető lenne, és a kinevezendő közalkalmazott vállalja a képesítés meghatározott időbeni megszerzését. A képesítési előírások alól felmentést - meghatározott időre - a munkáltatói jogkör gyakorlója adhatja meg [5/1993. (II. 27.) KTM rendelet 6. § (1)-(2), melléklet].
  7. j) A közlekedési ágazathoz tartozó költségvetési szerveknél a rendelet mellékleteiben meghatározott munkakörök betöltéséhez előírt képesítési követelmények alól abban az esetben adható felmentés, ha a közalkalmazott a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy nem áll rendelkezésre olyan, a képesítési előírásoknak megfelelő képesítésű személy, aki az adott munkakörre kinevezhető lenne, és a kinevezendő közalkalmazott vállalja a képesítés megszerzését. A képesítési előírások alól felmentést - a képesítés megszerzésének időtartamára - a munkáltatói jogkör gyakorlója adhatja meg. A polgári repülés területén nem adható felmentés a képesítési többletkövetelmények alól azokban a munkakörökben, ahol a 12/1983. (VI. 30.) KTM rendelet szakszolgálati képesítést ír elő [24/1992. (XII. 2.) KHVM rendelet 8. § (1)-(2), (4), 2-5. számú melléklet].
  8. k) A Külügyminisztérium jóléti intézményeiben a munkáltató a közalkalmazottat az adott munkakörre meghatározott képesítési követelmény alól a képesítés megszerzéséig felmentheti. A felmentés időtartama nem haladhatja meg az öt évet [1/1993. (IX. 29.) KüM rendelet 7. § (3)].
  9. l) A felsőoktatási intézményekben, amennyiben az adott felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata eltérően nem rendelkezik, a felsőoktatási intézményben tanári, az oktatói és kutatómunkát segítő és egyéb munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak képesítési feltételek alól történő felmentés eseteit - a végleges mentesítés eseteinek kivételével - a rendelet melléklete határozza meg [53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés és melléklet].
  10. m) A Professzorok Házában, az Oktatási Minisztérium Szolgáltató Intézményében, a Nemzeti Szakképzési Intézetben, a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Irodán, valamint az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságán a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírás alól a felmentést határozott időre a munkáltató abban az esetben adhatja meg, ha a közalkalmazott a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt vagy az adott munkakörre nem áll rendelkezésre olyan - a képesítési előírásoknak megfelelő képesítésű - személy, aki az adott munkakörre kinevezhető lenne és a közalkalmazott vállalja a képesítés megszerzését [30/2000. (X. 11.) OM rendelet 3. §]
  11. n) Az egészségügyi miniszter ágazati irányító jogkörébe tartozó egészségügyi szolgáltatást nyújtó állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatott közalkalmazottaknak a munkakörük betöltéséhez előírt képesítési követelmények alól egyrészt abban az esetben adható felmentés, ha a közalkalmazott a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy nem áll rendelkezésre olyan, a képesítési előírásoknak megfelelő képesítésű személy, aki az adott munkakörre kinevezhető lenne, és a kinevezendő közalkalmazott vállalja a képesítés megszerzését. A képesítési előírások alól felmentést határozott időre a munkáltatói jogkör gyakorlója adhatja meg. A háziorvosi, a házi gyermekorvosi, az alapellátást végző fogorvosi, valamint a háziorvosi ellátáshoz kapcsolódó önálló ápolási és egyéb egészségügyi tevékenységet végzők képesítési feltételek alóli felmentésének szabályait a háziorvosi házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet tartalmazza [3/2001. (II. 20.) EüM rendelet 2. § (2)-(3), (5)].

A korábbi szabályhoz hasonlóan továbbra is lehetőség van arra, hogy a miniszter jogszabályban rendelkezzen az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség megszerzése alóli végleges mentesítés szabályairól, továbbá a megszűnt oktatási intézményekben szerzett iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek a fizetési osztályokkal összefüggésben történő minősítésének kérdéseiről. A végleges mentesítéssel kapcsolatos végrehajtási szabályok az alábbiakban foglalhatók össze.

  1. a) A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírás alól a munkáltató mérlegelési jogkörében azt a közalkalmazottat mentesítheti véglegesen, aki az adott szakterületen legalább tizenöt éve képesítés nélkül végez munkát és az öregségi nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges korhatár betöltéséhez öt évnél kevesebb ideje van hátra [257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 11. §].
  2. b) A központi költségvetési szervként működő kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél és kutatókat foglalkoztató egyes intézményeknél a képesítési és többletkövetelmények alóli ideiglenes felmentés iránti kérelmet a munkáltatói jogokat gyakorló vezető terjesztheti elő, és indokolt esetben a munkáltató szerv vezetője adhatja meg. Tudományos munkakörök esetén azonban nem adható felmentés [49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet 16. §].
  3. c) A művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi intézményekben a munkakör betöltéséhez szükséges képesítés megszerzése alól véglegesen mentesíteni kell:

- az előadóművészeti közalkalmazottat, aki hivatásos előadóművészi bizonyítvánnyal, illetve működési engedéllyel, vagy a Kjt. 63. §-ának (2) bekezdésében meghatározott művészeti díjjal rendelkezik;

- azt a közgyűjteményi és közművelődési dolgozót, aki bármelyik szakterületen tudományos fokozatot szerzett;

- azt a közgyűjteményi és közművelődési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottat, aki legalább tizenöt éves szakmai gyakorlatot szerzett, és az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez kevesebb mint öt éve van hátra e rendelet hatálybalépésekor;

- azt a gazdasági magasabb vezetőt, vezető beosztást betöltő közalkalmazottat, aki középfokú iskolai végzettséggel és felsőfokú államháztartási vagy mérlegképes könyvelői tanfolyami végzettséggel rendelkezik, és legalább tízéves szakmai gyakorlatot szerzett.

A mentesítés megadásáról a munkáltatónak írásban kell értesítenie a közalkalmazottat [150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 16. §].

  1. d) A gazdasági ágazatban a munkakör betöltéséhez előírt képesítési követelmények alól végleges mentesítést adhat a munkáltatói jogkör gyakorlója, ha a közalkalmazott az adott szakterületen legalább 15 éve dolgozik, és az öregségi nyugdíjra jogosító életkorának betöltéséhez legfeljebb tíz év van hátra [44/1997. (III. 12.) Korm. rendelet 6. §].
  2. e) A testnevelés és sporttevékenységet ellátó állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél. A munkakör betöltéséhez szükséges képesítés alól véglegesen mentesül a testnevelés és sport területén legalább 15 éves szakmai gyakorlattal rendelkező közalkalmazott, ha e rendelet hatálybalépésekor az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez legfeljebb 10 éve van hátra. A rendelet külön rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a hatálybalépésekor (1994. VI. 16.) magasabb vezető vagy vezető beosztást betöltő közalkalmazottat fel kell menteni a képesítési követelmény alól, ha a beosztásához szükséges képesítés megszerzése érdekében tanulmányait a rendelet hatálybalépése előtt megkezdte. A felmentés ideje nem haladhatja meg a képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányi idő másfélszeresét, legfeljebb azonban az öt évet [89/1994. (VI. 8.) Korm. rendelet 6. § (4)-(5)].
  3. f) Az igazságügyi és rendészeti területen, valamint a volt belügyi felelőségi körbe tartozó intézményeknél a munkáltató véglegesen mentesítheti a szakirányú iskolai végzettség megszerzésének kö

Bérkalkulátor 2018

Bérkalkulátor 2018: kiszámolhatja, hogy mennyi lesz a bruttó alapján a nettó bér összege 2018-ban.

Bérkalkulátor 2018 >>>

 

Számítsa ki a nettó bérét a várható az adóváltozások után, hogy megtudja mennyi lesz a fizetése 2018-ban. A bérkalkulátor természetesen a családi adókedvezmény 2018. évi összegét is figyelembe veszi. A járulékok 2018-ban újra csökkennek, így a nettó bérek növekednek, ráadásul a minimálbér 2018-ban további nyolc százalékkal magasabb lesz. A kormány a választások évében jócskán költ az állampolgárok jövedelmére, így mindenkinek több nettó pénzösszeg marad a zsebében.